Iliescu elnök ápr. 16-án váratlanul Kovászna megyébe látogatott, Sepsiszentgyörgyön Fodor Ferenc megyefőnök fogadta. Iliescu elnök a pártok vezetőivel tárgyalt és jelen volt Kozsokár Gábor szenátor, a román szenátus alelnöke is. A Vatra és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselői felrótták az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a magyar tengerben. Követelték a kétnyelvű feliratok eltávolítását, továbbá bérpótlékot az itt élő román hivatalnokoknak, azonkívül az RMDSZ betiltását. Kozsokár Gábor szenátor feltette a kérdést. "Vajon helyes-e szélsőségesnek nevezni azt, aki anyanyelvi oktatást kér minden tárgyból?" - Iliescu zárszavában kifejtette: Magyarországnak nem kell közbelépnie a romániai magyarság problémáinak megoldásáért, az a román államra tartozik. - Jeszenszky Géza külügyminiszter felelőtlen politikus, mert visszasírja a Trianon előtti helyzetet, revizionista igényekkel lép fel. - A Vatra Romaneasca nem fasiszta szervezet, jelentette ki az elnök. Az elnök kíséretében megjelent Hajdu Győző, aki ugyanúgy kiszolgálta Ceausescut, mint a jelenlegi román hatalmat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18., Magyar Nemzet, ápr. 18, Magyar Hírlap, ápr. 18./
1992. május 28.
Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes máj. 28-án egynapos látogatást tett Bukarestben, tárgyalt a román vezetőkkel. Jelezte, hogy a legnagyobb kedvezmény ratifikálását a kongresszus a szabad választások megrendezéséhez köti. Sajtóértekezletén elmondta, hogy megvitatták a magyar kisebbség kérdését is. A nemzetiségekkel méltányosan kell bánni, és biztosítani kell helyüket a politikai folyamatban, jelentette ki Eagleburger. / Eagleburger: Nastase meg akart érteni. = Magyar Hírlap, máj. 29./
1992. május 30.
Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./
1992. május 31.
A román külügyminisztérium máj. 31-én cáfolta az orosz védelmi miniszter közleményét, hogy Románia harckocsikat szállított a Moldovai Köztársaságnak és hogy katonai tanácsadói részt vesznek a konfliktusban. /Bukarest nem szállít harckocsikat. = Magyar Hírlap, jún. 1./
1992. június 1.
A román képviselőház úgy döntött, hogy júl. 26-án lesznek a választások. /Magyar Hírlap, jún. 2./
1992. június 5.
Jún. 5-én Budapesten, a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány díszvacsoráján felszólalt Göncz Árpád köztársasági elnök, kifejtve: a legalapvetőbb nemzetiségi jog, hogy az ember ott élhesse le az életét, ahol született. Tőkés László, az alapítvány elnökhelyettese a jogfosztottak megcsúfolásának nevezte azt, amikor az erdélyi magyarokat magyarkodással vádolják. /Nemzetközi Transsylvania Alapítvány. = Magyar Hírlap, jún. 6./
1992. június 7.
Az etnikai konfliktusok kiszélesedése földrészünkön veszélyes, mondta Oslóban, a NATO ülésén Adrian Nastase külügyminiszter. /Magyar Hírlap, jún. 8./
1992. június 9.
Nicolae Tiu moldovai külügyminiszter jún. 9-én Bukarestbe látogatott, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval tárgyalt. Romániában moldovai diplomatákat fognak kiképezni. /Bogdán Tibor (Bukarest): Bukarest moldovai diplomatákat képez ki. = Magyar Hírlap, jún. 11./
1992. június 19.
Ion Iliescu elnök a környezetvédelmi problémákról, Rio de Janeiro-i tárgyalásairól beszélt volna, de a jún. 19-i nemzetközi sajtóértekezleten a nacionalizmusról kérdezték az újságírók. Egyes államok képviselői más országokban élő kisebbségek védelmezői kívánnak lenni, mondta Iliescu, de ez a belügyekbe való beavatkozás. A román elnök tárgyalt Göncz Árpád elnökkel is Rio de Janeiróban. /B. T., Bukarest: Iliescu a nacionalizmusról. = Magyar Hírlap, jún. 20./
1992. június 19.
Nem mehetnek be székházukba Kolozsvárott a Magyar Demokrata Ifjak Kolozs Megyei Szövetségének tagjai, mondta el a Magyar Hírlapnak András Péter, a szövetség alelnöke. Az intézkedés nem törvényes, a prefektus azt ajánlotta nekik, hogy fellebbezzenek. A Kolozs megyei tanfelügyelőség bizottságot küldött ki a Brassai Sámuel Líceumba, hogy kivizsgálják a román osztályokat sújtó megkülönböztető intézkedéseket, ismertette a történteket Bálint Kelemen Attila igazgató. A bizottságnak nincs magyar tagja. /Bogdán Tibor, Bukarest: Állami szervezet nem rendelkezhet a kolozsvári KISZ-vagyonnal. = Magyar Hírlap, jún. 19./
1992. június 27.
Ion Oancea képviselő a parlamentben interpellált, azt állítva, hogy Pataki Imre, Hargita megye prefektusa nem fordít gondot a román katonák emlékműveinek gondozására. Oancea képviselő magyarellenessége közismert, 1990 januárjában az elsők között azzal vádolta a székelyeket, hogy románok fejével labdáznak. Pataki Imre a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy ez a vádaskodás alaptalan. Épen Ion Oancea volt az, aki a kommunista diktatúra, Ceausescu idején beadvánnyal fordult a megyei pártbizottsághoz 50 magyar emlékmű lebontását kérve, Helyükre saját elgondolása alapján emelt szobrokat még Ceausescu idején Gyergyóditróban, Csíkszépvízen és Csíkszentmártonban. Oancea képviselőnek számot kellett volna adnia a magyar emlékművel elpusztításáról. Pataki Imre hozzátette: Hunyad megyében viszont ismeretlenek ledöntötték Zajkány falu határában Hunyadi János emlékművét. A hatalmas szobor ledöntéséhez legalább traktor kellett. /Bogdán Tibor, Bukarest: Szborvita Hargitában. = Magyar Hírlap, jún. 27./
1992. június 29.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Budapesten ülésezett jún. 29-én és 30-án. Júl. 1-jén számos további tanácskozást tartottak a megjelentek. Az első napon, jún. 29-én a magyar kisebbség helyzetéről szóló, a magyar külügyminisztériumban kidolgozott dokumentumot osztottak szét a résztvevők között. Szőcs Géza RMDSZ-szenátor az ülésen ismertette a Kolozsváron kialakult feszült helyzetet, melyet Gheorghe Funar polgármester idézett elő és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, amelyben az RMDSZ vizsgálóbizottság kiküldését kéri Kolozsvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Szergej Baburin, az orosz delegáció tagja kijelentette, hogy Románia harckocsikat és haditechnikát szállított Moldovának. A román delegáció vezetője, Vasile Mois szenátusi alelnök visszautasította az elhangzottakat. Szőcs Géza felszólalására úgy reagált, hogy az kizárólag Románia belügye. A román televízió és a román sajtó szerint Romániában megdöbbenést keltett Szőcs Géza felszólalása, aki erről előzőleg nem értesítette a román küldöttséget. /MTI, Magyar Hírlap, júl. 1./
1992. július 1.
Budapesten tartott sajtóértekezletén az Európa Tanács román küldöttségvezetője, Vasile Mois szenátor kijelentette, hogy kisebbségi kérdés nem belügy. Szőcs Géza a sajtóértekezlet után rámutatott arra, hogy Mois 24 óra alatt tett két egymást kizáró nyilatkozatot és hogy örömmel hallaná, ha Mois szenátor a román parlamentben jelentené ki, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy. /Magyar Hírlap, júl. 2./
1992. július 3.
Adrian Nastase külügyminiszter a moszkvai külügyminiszterhez, Andrej Kozirevhez írt levelében Románia aggodalmáról beszélt, amelyet Oroszország Moldovával kapcsolatos magatartása, illetve a 14. hadsereg újonnan kinevezett parancsnokának kijelentései váltottak ki. A 14. hadsereg akciói kimerítik az agresszió fogalmát, írta Nastase. Amennyiben nem szűnnek meg ezek az akciók, akkor Románia a Biztonsági Tanácshoz kíván fordulni. /Magyar Hírlap, júl. 3./
1992. július 20.
Miniszterelnöki rendelettel júl. 20-án váratlanul leváltották a két zömmel magyar lakosságú megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete a Polgári Szövetség megyei szervezetével együtt adta ki tiltakozó nyilatkozatát júl. 21-én. A két megye lakosai elhatározták, hogy júl. 23-ára tiltakozó nagygyűlést tartanak. - Az Adevarul júl. 22-i száma vezércikkében írt a magyar prefektusok leváltásáról, elhamarkodott, népszerűtlen megoldásnak minősítve a döntést. /Népszabadság, júl. 22., Magyar Nemzet, júl. 23./ Magyar külügyi főosztályvezető, Nikicser László Bukarestben tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen. /Magyar Hírlap, júl. 24./
1992. július 24.
A Nemzeti Jobboldal Pártja szerint Romániában nincsenek nemzetiségek, a lakosság román állampolgárokra és "kulturális különféleségekre" oszlik. Követelik az RMDSZ feloszlatását. Legutóbbi sajtóértekezletükön kijelentették, hogy a nemzeti érdekek megsértőinek büntetése a kiutasítástól a halálbüntetésig terjedhet. A fasiszta mozgalom számos vezérelve manapság is érvényes, hangoztatták. /Magyar Hírlap, júl. 24./
1992. július 28.
Stolojan miniszterelnök fogadta az RMDSZ és a Demokrata Konvenció Hargita és Kovászna megyei szervezeteinek képviselőit. A kormányfő meghallgatta a két megye magyar prefektusának leváltása elleni tiltakozást, és ígéretet tett arra, hogy a legközelebbi kormányülésen megvitatják ezt a kérdést. /MTI, Magyar Nemzet, júl. 29./ Kozsokár Gábor szenátor, aki tagja volt a miniszterelnökkel történt megbeszélésnek, elmondta, hogy a leváltást elrendelő határozat "a nemzeti kisebbségek jogait sértő intézkedéssorozatba illeszkedik." /Magyar Hírlap, júl. 30./
1992. július 28.
Fazekas János a kommunista rendszerben több fontos tisztséget töltött be, volt belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes is. Júl. 25-én tartotta országos értekezletét a Szocialista Munkapárt, ahol Fazekas eredménytelenül kérte a testületet, hogy nyíltan foglaljon állást a román nacionalizmus kérdésében, ítélje el a magyar prefektusok leváltását. Miután erre a volt kommunistákat tömörítő párt nem volt hajlandó, Fazekas János nyilatkozatában elmondta, hogy a romániai magyar baloldalt egy táborba fogja tömöríteni, ezért megalapítja az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, Marosvásárhely székhellyel. /Magyar Hírlap, júl. 28./
1992. augusztus 7.
Nemzetellenes lépés, meghátrálás, aberráció, árulás - ezekkel a minősítésekkel fogadta több romániai párt a kormány döntését a prefektusok ügyében. A Román Nemzeti Egységpárt közleményben tiltakozott a prefektusok ügyének kompromisszumos rendezése ellen. Egyedül a Polgári Szövetség Pártja foglalt el objektív álláspontot: nem kellett volna leváltani a prefektusokat. /Magyar Hírlap, aug. 7./
1992. augusztus 21.
A Dimineata aug. 21-i számában nyolc cikk támadta a magyar világtalálkozót, továbbá hozta az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokrata Front elítélő közleményét, és más pártok hasonlóan éles hangú nyilatkozatait. A cikkírók szerint a puszta felől a nacionalizmus forró szele fúj. A két rendezvény "kalandor kongresszus"... Gheoghe Funar kolozsvári polgármester az UPI tudósítójának azt nyilatkozta, hogy a budapesti összejövetel kapcsán Erdélyben majd összecsapásokra kerül sor. Hasonlóan nyilatkozott Alexandru Mironov, Iliescu szóvivője az Universul Bucurestiilorban. /Magyar Hírlap, aug. 22./
1992. augusztus 24.
Adrian Nastase külügyminiszter levélben fordult Catherine Lalumiére asszonyhoz, az Európa Tanács főtitkárához, illetve az emberi jogokkal foglalkozó EBEÉ-iroda varsói igazgatójához, azt írva, hogy a budapesti összejövetelek beavatkozást jelentenek a romániai választási kampányba. /MTI, Magyar Hírlap, aug. 27./
1992. augusztus 25.
Hajdu Győző Ceausescu idejében is Paunescu munkatársa volt, a fordulat után ugyancsak ő Paunescu magyarja a Totusi Iubireában, most pedig Paunescu új lapjában, a Vremeában ő képviseli a "kisebbségi véleményt". Hajdu Győző újabb cikkében Bogdán Tibort, a Magyar Hírlap bukaresti tudósítóját támadta és Zolcsák Istvánt, továbbá a magyar világtalálkozókat. /Vremea (Bukarest), aug. 25-26., MTI/
1992. augusztus 26.
Teodor Melescanu külügyi államtitkár sajtóértekezletén kijelentette, hogy a budapesti rendezvényeken revizionista és románellenes nézetek is elhangzottak. Melescanu "érdeklődéssel fogadta", hogy a magyar vezetők elhatárolták magukat az Erdélyi Világszövetség konferenciájától, de hozzáfűzte, Antall József is hangoztatott revizionistának és nacionalistának minősíthető nézeteket. /MTI, Magyar Hírlap, aug. 27./
1992. augusztus 30.
A Romania Libera aug. 30-i száma bemutatta a választáson induló hat elnökjelöltet: Ion Iliescu jelenlegi elnök /Demokratikus Nemzeti Megmentési Front/, Emil Constantinescu /Demokratikus Konvenció/, Caius Traian Dragomir /Nemzeti Megmentési Front/, Mircea Druc /független/, Gheorghe Funar /Román Nemzeti Egységpárt/ és Ion Manzatu /Republikánus Párt/. /Új Magyarország, aug. 31./ Ugyancsak a hat elnökjelölt bemutatása: Magyar Hírlap, szept. 21.
1992. szeptember 1.
Magyarellenes tüntetés volt Marosvásárhelyen. A Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egységpárt és más nacionalista szervezetek által rendezett nagygyűlésen a szónokok arra buzdították a románságot, hogy ne tűrje a magyarok románellenes akcióit, követelték a romániai magyar kisebbségi vezetők szigorú felelősségre vonását, állampolgárságtól megfosztásukat. Több magyar lakost bántalmaztak. /Magyar Hírlap, szept. 1./
1992. szeptember 1.
Iliescu elnök nyilatkozott az UPI hírügynökségnek, az interjú szövegét az Evenimentul Zilei aug. 31-i száma tette közzé. A magyar állam nem követelheti, hogy magyar egyetemet létesítsenek Kolozsvárott. Kifejtette, hogy Erdély ősi román föld, a románok hamarabb voltak itt és mindig többségben voltak. A román állam régebbi, mint a magyar. A magyarok világtalálkozóján revizionista álláspont is elhangzott, mondta. /Magyar Hírlap, szept. 1./
1992. szeptember 3.
Tőkés László püspököt együttérzéséről biztosította a Polgári Szövetség tíz vezetője, továbbá Nicolae Corneanu, Temesvár ortodox metropolitája, a December 17. Társaság és számos más szervezet. - Az RMDSZ parlamenti csoportja nyilatkozatban állt ki Tőkés László akciója mellett. - Iliescu elnök levélben fordult Tőkés Lászlóhoz, kijelentve, hogy kész találkozni a püspökkel, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki az éhségsztrájk politikai hatása miatt, elutasítva Tőkés László több megállapítását /"az új rendszer fedezi a bűnösöket", "büntetlenséget biztosít a gyilkosok számára"/. /Magyar Hírlap, szept. 4., Iliescu elnök levele: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5-6./ Tőkés László elmondta, hogy Iliescu elnök levelét még nem kapta meg, a román rádióban olvasták fel a levél szövegét, innen értesült ő is róla. /Amerika Hangja munkatársának interjúja, szept. 4./
1992. szeptember 4.
Szept. 4-én leváltották Horváth Andort, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt azzal, hogy megszüntették az államtitkári tisztséget. /Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./
1992. szeptember 7.
Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke a mozgalom nevében együttérzéséről biztosította az éhségsztrájkoló Tőkés László püspököt. /Magyar Hírlap, szept. 8./
1992. szeptember 8.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatban közreadta állásfoglalását: Iliescu elnök vonja vissza azt, hogy az éhségsztrájkot politikai diverziónak nevezte. Ez a feltétele annak, hogy találkozzon az elnökkel, de erre Temesváron kerüljön sor. Iliescu elnök közleményében kifejtette, amikor a püspök elszánja magát a párbeszédre, kész fogadni őt, Bukarestben. A Magyarok Világszövetségének elnöksége közleményében arra kéri Tőkés Lászlót, hogy fejezze be az éhségsztrájkot. /MTI, Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./
